Hát igen,a cím ismét mágért beszél.Tudom késtem ezzel a posttal,de kellettek napok,míg össze szedtem magamban a gondolatokat.Nem is oylan lesz mint eddigi agymenéseim,ez amolyan normális blog szerű cucc lesz,megszórva beteg véleményeimmel.Nos,kezdem az elején :)   -persze azért kis okoskodás is lesz..muhahaha-

http://www.youtube.com/watch?v=lEfWt8oUKl8&feature=related   kis zenei aláfestét olvasás közben. -nem vágesz zent h kell rakni..pwnd-

Folyamatosan változok.Változik a gondolkodásom,a stílusom,a dolgokhoz való hozzá állásom..változik a baráti köröm,változik a világ körülöttem és változnak az emberek körülöttem.Május óta tart nekem a nyári szünet.Vesztettem és szereztem barátokat.Voltak akikkel sikerült békülnöm,voltak akikkel nem,de ez az élet menete..gondolom ezt nem is kell magyaráznom.Bushidoba vetett hitem rendíthetetlen volt régen,kész voltam teljesen átadni magamat a vallásnak,gyakorolni a hitet,megbékélni önmagammal,a világgal,a tetteimmel..sajnos ez is azon dolgok egyike,melyet elhanyagoltam..megannyi szarságon segített át,még is hátat fordítottam neki..hiba volt.Most már mind1,talán ha ismét méltónak tartom magamat rá,folytatom ahol abba hagytam,csak h ez nem egy olyan dolog,amit egy imával” vagy bocsánattal” elintézhetek mindent.anyway.

Node térjünk is vissza a dolgokhoz:)

Elkezdődött a nyár,a pihenés,a felkészülés.Tettem a dolgom,élveztem mellette az életet,volt h barátok társaságában és volt h nők társaságában =), éltem mint a korombeli bohém eszméket követő naív fiatalok.Telt múlt az idő,hol szenvedtem,hol pedig euforiában tündököltem.Új arcok,új bulik,új terep.Napról napra komolyodtam,belekóstoltama  dolgokba és tapasztalatot szereztem.Az érettségivel végezve,3 hónapos tivornyával néztem szembe.Életem nyara” gondoltam magamban.Minden megvan,az egyetem is meglesz,van pénzem,van időm,van Életem!Nyáron Balaton,Norvégia,Koncert fesztiválok,tökéletes minden! Eleinte egyedül éreztem magamat,nem voltak vizsgák,nem volt hajtás,unalmas volt minden.Untam az akkori nőket,csak a spanokkal voltam,a true barátokkal.Jöttek az itthoni gondok,a nyomás,a bizonyítás,amiknek súlya alatt összeomlottam,elbuktam..sose fogok tudni itthon megfelelni,sose fogom magamat itthon elfogadtatni..ez az én hibám is,fekete bárány vagyok a családban.Mindig is arra vágytam h csupán annyit hallhassak másoktól:”büszke vagyok rád”

Sose hallottam még ezt a mondatot.

Tetteimre nem vagyk büszke és beteg módon nem sokat emlegetett bátyám halála miatt is magamat okolom.Nem voltam ott,nem éltem,de mégis azt kívánom mindennap,h bár csak ő lenne köztetek.Ez külsősként olvasva morbid és depresszív,de nem ismertek,nem tudjátok miken mentem át,ezért nem is érthetitek,mind1,nem azért írom ezt a szart h magamat sajnáltassam.anyway

Megvolt az a pillanat itt életemben,h elakartam menni.Csomagolni és eltűnni,lelépni.Nem tudom miért,talán ez tűnt a legegyszerűbbnek..A lelkibéke”  Folyton ezt kerestem,hol lelhetem meg,hol bukkanhatok rá,legalább csak 1 napig.Hitegettem magamat,h a sors biztos ezt akarja,ez az én utam..és ha kell emelt fejjel megyek végig rajta.A poén az, h még mindig ezt gondolom,csak kicsit mégis máshogy =) - erre majd vissza térek-

Aztán jött az a pénteki nap,az a pénteki este,ami mindent megváltoztatott.Összefutottam azzal az emberrel akiről szólt 2 és fél hónapig az életem.

Barátaim is sokat segítettek ez ügyben,de még is a leányzó kölcsönös vonzalma adta meg azt a löketet,amit szeptemberben kellett volna megtennem.No de teltek múltak a napok,itthonról kibasztak,de aznap mégis egy másik családommal voltam és vele.Életem egyik legszebb napja/estéje volt -még ha hontalan is voltam- Olykor-olykor vissza emlékezek arra a percekre,mikor minden megváltozott..mikor a végtelen diszharmónia és letargia tengeréből kijutottam,mikor minden gond és baj egy szempillantás alatt eltűnt.Nem ismertem,de éreztem h ő az,akire eddig vártam.

Teltek múltak a napok és kezdtem megszokni a komoly párkapcsolatot.Bevallom eleinte nehéz volt.Pár éves bohém életmód után eléggé nehéz megszokni a bezárt teret” azért ezt valljuk be..de nem zavart.Fura volt,de jó értelemben.Kaptam tőle egy lakatot” ami vicces,mert valójában egy kulcs volt :) a szívéhez. ez rengeteg jelentett nekem.Mindennap hordtam,kitettem h lássa a világ,boldog vagyok bazmeg,mert ő az enyém”. Hordtam éjjel-nappal,jóban és rosszban is. -szerencsére a rosszból kevés volt:) - Hetek teltek el,majd egy egész hónap.Minden tökéletes volt,megszerettem,kölcsönösen szeretett.A barátok bírtáka másikat,a szülők kedveltéka  másikat,viszályok nem voltak -max 1 vagy 2- de semmi vészes dolog nem történt.Mindennél boldogabb voltam.Nap mint nap fénylő járást csodálni,a szemébe nézni és elveszni a kék mélységbe,melynek látványa mámorítóan hatott rám.Megbékéltem magammal.Bennem lakozott az önpusztítás és a gyűlölet,de elvolt temetve,zárva és a lángjuk kihúlóba volt (as’szem így mondják)Megtaláltam másban azt,melyet egy helyen,egy vallásban kerestem..pedig mindvégig ottvolt előttem.Nem akartam elhinni h tényleg megérdemlem,h tényleg kellek neki..én,ki egy utolsó seggfejnek mutatja magát,ÉN ki egy..mind1 És lám,békesség tört rám.Persze az itthoni gondok megmaradtak,nagy volt a feszültség és gyakran idegeskedtem,de legbelül még is boldog voltam,Igazán Boldog!Egy önálló,kötelesség tudó kurva jó ember van velem,mellettem,kiről megvoltam győződve napról napra h vele akarom leélni elcseszett életem.Csak h az szar ajtóstul jön..:’)

Mindezen szép dolgok ellenére,eljött az a keddi nap,mikor mindennek vége szakadt.Akkor még nem tudtam,de az volt az a nap..Nem fogom taglalni mi történt,de gondolom sejthető,mind1,nem akarok senkitsem lehúzni pletykálni,annyit mondok,elbaszta a dolgokat.Nem fogom szépíteni és nem is fogom csúfatni a történteket..Hazatérésem előtt 1 nappal megtudtam a csúf igazságot és aztán pedig jött egy 2 hetes gyötredelmes szünet.Kint rátaláltam egy elveszett énemre,ismét tapasztaltot és új barátokat szereztem.Mindennap reménykedtem h minden jóra fog fordulni,ezt túléljük és szerelmünk erős marad.Nem léptem félre,nem dobtam el magamtól,őríztem magamban azt a békét,melynek lángját ő gyújtotta.Mindennap ő rá gondoltam,vele álmodtam,róla beszéltem..és arról h minden jóra fog fordulni..néha gyermeki naívságom határtalan..:) Túléltem kint egy támadást,melynek közelében voltunk -Oslo és a sziget- illetve,volt annyi eszem,h 500 euroval a zsebemben és egy útlevéllel a kezemben nem maradtam északi rokonjaim” hazájában..lehet h még is csak az lett volna a jó döntés? nem..tudom.nemtudom.

Teltek a napok,az érdeklődés halványult,jöttek az aggodalmak,az újabb kérdések.bhaszki mi a picsáért velem?” kérdeztem magamban.Nem hittem volna egy olyan helyzetből így fogok kijönni..de hát magasról lehet csak leesni..basszameg.Ittam.Mindennap Ittam Ittam és RáIttam.Tönkre vágtam magamat amennyire csak tudtam..ehhez értek a legjobban..az önpusztításhoz..és a lángok melykre azt hittem h kihúltak,ismét izzottak,ismét csak arra tudtam gondolni h hogyan tudnám magamat letargiába taszítani.Spanoltam magamat,elmerültem bántatomba és új barátaimra támaszkodva pusztítottam alelkemet.Furán hangzik tudom,de én egy eléggé ..h is fogalmazzak..szeszélyes egyén vagyok.Innen származik is bal alkaromon lévő billog,mely életem végig mutatni fogja fájdalmam nyomát és mélységét..és azt is h a legmélyebb pontból is van kiút.Ugyanis Prága közepén egy jó baráttal a jobb oldalamon- igaz hulla részegen ,jó kis hely azaz Alibi- még is ismét eldöntöttem h nem adom fel!A seb mai napig tisztán kivehető és mély,mely érzéseimet is szimbolizálja/szimbolizálta.Csupán annyit akartam h hazajöjjek és h tisztázhassam az egészet.Ha jó a rossz a vége,ha rossz.

Hazatérés.

Ennek fejezet címet adok..hogy miért? mert itt halt meg bennem ismét azaz énem,kire ráleltem.

Ismét itthon..ebben a szar országban,ezek között a tukó szar emberek között -tisztelet a kivétel- és éreztem h nem most jöttem haza,hanem most jöttem el otthonról.Norvégiában töltött 2 hét csodálatos volt.Hiányzik az a hely,nagyon..na de mind1.

Első dolgom egy meleg fürdő volt és átöltözötem,majd a városba vettem az irányt,h rendezzem a számlát”. Első neki futásra nem ment,ezért a barátokkal akartam lenni,kiket mindennél jobban szeretek.A 4. ember hírei” folyamán bekattantam és megkerestem,kérdőre vontam,döntéshozatalt vártam tőle. Hozzá fűzném h kb a kreszt és a törvényt semmibe véve száguldoztam végig a városon,legjobb barátommal az anyóson,csak h megtudjam mi a picsa is van..féltem.nagyon.De tudtam h ha süllyed a hajó,elkell hagyni”…                    -Happy End-

Minden jól alakult -azaz, azt hittem- vissza kezdett térni a régi idők emléke, és 2 hét után ismét átölelhettem,megcsókolhattam,elmerülhettem szemeiben..Csak h ahogy telt az idő,tudtam h valami nincs rendben..de hitegettem magamat,h tomi bazmeg ez nem így van” megint átbasztam magamat..2 hónaposok voltunk és reméltem h pár hét és minden ismét stabilizálódik.Naív dolog volt..Elkellet köszönnöm tőle,elment nyaralni,pihenni.Megérdemelte,szét hajtotta magát,kellett neki a nyaralás.Életem legborzalmasabb 2 hetét éltem át..és vége fele tudtam h mi lesz a sorsom..ismét hitegettem magamat,de legbelül tudtam az igazat..felkészültem rá.Hazatért és csupán annyit mondott,mikor tudnánk találkozni?” -a szia után,vagy talán volt egy mizu is nem’tom már bááz- remegő kézzel kimentem rágyújtani,majd felhívni egyik legjobb barátomat helyzet jelentésügyben..majd elhánytam magam.Ismét gyenge voltam,majd a letargia kerített hatalmába..Csupán egyet tudtam..h mia  dolgom..emelt fejjel” mondogattam magamban.Intézve napi ügyeimet,csak a pillanatra gondoltam.Hát akkor ugorjunk is oda..Eljött az idő,mindketten tudtuk h mi lesz a vége a dolognak.Pedig akkor csak ismét átakartam ölelni..ölbe kapni..megcsókolni..elveszni a szemeiben..h csodálhassam..De ez sajnos nem így történt.Megbeszéltük normálisan,őszíntén -remélem- és reménykedtem utána h még valaha látni fogom.Találkoztam barátokkal,órákat beszélgettem velük,segítettek feldolgozni az eseményt.Legnehezebb számomra még is az a dolog volt,h vissza adjam azt,amit még első héten kaptam tőle..a szívéhez a kulcsot.Kitéptem a nyakamból,de még is úgy érezetem h azzal a mozdulattal több mindent is kitéptem magamból.Sétálva az utcán mikor belenéztem az első ablakba,magamat néztem,és láttam a nyakláncot a nyakamban..míg akövetkezőben már csak magamat láttam..végig futkosott a hátamon a hideg és szemeim könnybe borultak.Voltak dolgokmelyeket még nem értettem,nem tudtam felfogni..csupán azért mert nem beszéltem azzal a barátommal addig,aki a rossz híreket hozta..

Nem akartam elhinni..elkezdett forogni a világ és nem hittem a szememnek,a fülemnek..csak h láttam az msn beszélgetést.Nem volt több vita,több hitegetés,át lettem baszva.Dühroham kapott el és csak egy nevet akartam.a srác nevét..megint bekúrtam az egyik szekrény ajtómat..majd kérdőre vontam őt h ezt miért felejtette el elmondani?” -képletesen mondva- Védeni akart ezzel.

És a poén az h még most is elhiszem ezt..de valjuk be,a dolgok nem így mennek..és nem mástól kellett volna megtudnom az igazságot..hanem tőle! nem tudom jelenleg mit higyjek..reménykedek inkább h nem volt hazugság az a délutáni beszélgetés és h a másnapi veszekedés” ellenére valah látom még,valaha szóba fog állni majd velem..ugyanis tett amit tett,nem tudom gyűlölni. ez a kurva nagy helyzet..h szeretem-e még?nemtudom..lehet már csak ez amolyan kötődés,mely a szerelem egy rektes maradványa..foggalmam sincs..én csak azt akarom,hogy..hogy boldog legyen.Mert én igenis megköszönöm minden egyes napját a két és fél hónapnak,minden percét minden pillanatát.soha nem voltam eddig ennyire boldog és soha nem éreztem még az előtt ennyire ezt..és soha nem is viszonozták még ennyire..Összegezve ezt a dolgot,minden tökéletes volt,mindent megtettünk a kapsolat érdekében,de a végén,a másik még is elhagyta az utat”

És h mire jöttem rá a kapcsolat alatt?Arra h még létezik a true szerelem,arra h mindenkinek megvan a saját csomagja,de a másik azért van h segítsen azt cipelni,arra h milyen érzés mikor azaz ember szúr hátba akit mindennél jobban szeretsz,arra h a legmagasabb csúcsról is lelehet esni és arra h a sors nem ír meg mindent előre..hanem válasz utat kínál,megméretet..próbára tesz..és a döntésed alapján dől el a következő nap.Ez a sors valódi jelentősége!Ezért írjuk mi ketten az utunkat”..Dönts jól,és boldog leszel,vagy dönts rosszul és másokat tönkre teszel..A dolgok okkal történnek,de e mögé a dolog mögé nem lehet mindig elbújni.

No de ezt dobta a gép..egy biztos,sose fogom elfelejteni,letagadni..ugyanis nekem megmarad örökre ugyanaz a leányarcú álom,kinek fénylő járását csodálom..

Ismét facéran..hát bevallum kurva fura volt vissza térni az unalmas hétköznapokba”..nincs cél,nincs társ,nincs más,csak az ital..na baszameg. de hát mit tudunk tenni,próbálom feledni a rosszat és emlékezni a jóra..ismét magamat pusztítottam,lelkemet savaztam,magamat okoltam..de hát jött a gólyatábor:)

3napos tivornya” ez minden magába foglal..ittam ittam és ittam..tökéletes volt a GT,bár tovább tartott volna..Megismertem megannyi embert,megannyi szarságot megnt megcsináltam és sikerült elérnem azt h megtudják,ki is aza  Méhn Tamás..Csajok terén hát szerény volt a Gt,kevés a ribanc és első nap nem is tudtam nőre gondolni..csak rá..na de a többi nap azért volt már okom felejteni..;) Vincze Raymund utód lehettem,részegen cigivel a számban kosaraztam és dobtam a tricákat,tényleg minden szarságot megint megcsináltunk..:D istenem de jó is volt. no de ennek a jónak is vége lett és ismét itthon vagyok.Sikerült feledtetnem aletargiát,de ettől függetlenül még iszok..ismertek,ehhez értek.meg a joghoz..-remélem- Jogi ügyeimet intézve napjaim telve voltak,de legalább csináltam amit kellett..na meg edzettem..holnap is lesz,hála az égnek,jó feszültség levezető..

Rengeteg minden van amitkihagytam,de így is eléggé kurva hosszúra sikeredett eza  sazr..de akkor összegezzük a nyarat..

ÉLETEM NYARA!

Nem bántam meg semmit szinte a nyárból..megvan/megvolt mindennem..Érettségi,egyetem,álomnő,pénz -utóbbiak már sajnos tovaszálltak..bhaszmeg:D-

Visszakaptam a legjobb barátom.Megismertem azt az embert aki mindennél fontosabb volt és remélem valaha még szóba fog állni velem,új arcokat láttam,hazatértem,új vidéket csodálhattam,mindenre volt időm,ismét edzek,ismét kosarazni járok,és visszatérneka  régi barátok,soha nem volt még ehhez fogható nyaram,mindenem megvolt!Csodálatos volt,amíg tartott..köszönöm nektek h eddig olvastátok a blogomat,a címből meg előző postokból rájöhettetek h ez volt egy darabig az utolsó postom..nem tudok írni mostanában,nem vagyok rá képes..remélem előbb utóbb orvosolódik a problema és visszatérhetek,de szart nem akarok csinálni..nem akarom telehányi mindenféle szar képekkel meg “jaj de tré napcsim volt” postokkal az oldalt,meg olyan (angol)idézetekkel melyekhez közöm sincs..nem vagyok én buzi emos..Tomi vagyok,kurva funky,kurva freaky és kurva mód Farkas..nem az én stílusom lenne..bevallom hiányozni fog az írás.No de itt a búcsú ideje,remélem nem bántottam meg senkit ezzel a bejegyzéssel,nem az volt a szándékom.Csupán leírni h mivan/mivolt/milesz..Edzésnek a jognak és a buliknak fogom ismét szentelni magam,ismét élni fogok..egyedül.

De hát ez van..ezt dobta a gép..See you next time..so I’ll be back muthafucka.

Tisztelettel,

Méhn “Otto” Tamás                                                    ..a Farkas.